Bevallom engem is magával ragadtak az elmúlt hetek eseményei.
Hosszas vívódás és harcok árán, csak sikerült társadalmi nyomásra kideríteni h a fekete az bizony nem fehér.
Bravó! Kellett hozzá majd' 1200 oldalnyi kínos egyensúlyozás, egymásnak olykor ellentmondó kormánypárti bejelentések. Meg a végén némi sértődöttség Pali bá' oldaláról, az önkritika és az őszinteség szikrája nélkül. De ez már lerágott csont, igazából erről is szól ez a bejegyzés.
Pontosabban, h mit is kezdjünk frissen felfedezett erőnkkel és lényeglátásunkkal.
Sosem volt még ennyire aktuális! Lehet ugyan vitatkozni azon, h mekkora horderejű kérdés is volt a plágiumbotrány, azonban -szerintem- évek óta nem volt példa rá, h ilyen mértékű egyetértés AKÁRMILYEN témában is kialakult volna idehaza. Ez bizony minden szereplőt váratlanul ért, pedig ha jobban belegondolunk teljesen világos miért...

Először is, itt nem valami megfoghatatlan és kusza, törvényekbe és jogszabályokba bújtatott lopás volt. Az ügy kirobbanásának pillanatában teljesen egyértelmű volt h miről van szó. Ezen nem segít a "spin-doctor", a kommunikációs fortély...sőt a csalárd hazudozás sem. Ezzel a történettel kapcsolatban hazánk bármely szegletének lakója rögtön állást tud foglalni. Bár társadalmunk nem minden szegletében szembetűnő, de a kapott reakciók alapján mégis mi vagyunk többségben, akik szerint a lopás bűn.
Tehát egyértelmű és az értékrendünkkel ütközik. Ennyi a titka. :)

Mielőtt azonban elégedetten hátradőlnénk, érdemes végigvenni a szereplők főbb reakcióit.
Ha nem is jellemrajzot, de azért némi segítséget kaphatunk amivel jópár dolog a helyére kerülhet.

Első reakciónak álljon itt a "Bulvárkacsa", akarom mondani Sz. Péter.
Csak h érthetőbb legyen. Adva van egy ügy, amiről ők mindent tudnak, mi pedig még csak ismerkedünk vele. Ehhez képest a kormány ELSŐ reakciója a hazugság volt. Lehet ezt magyarázni, de szerintem értelmetlen. Főleg annak fényében, h ez az idő múlásával csak árnyalt csúsztatásokká és sértődött támadásokká "fejlődött".
Pali bá' se nagyon vette fel a fonalat, pedig ha valaki, hát ő az első pillanattól kezdve tudott az egészről.
Aztán persze az említett csúsztatások.
A legjellemzőbbet maga Viktor tálalta, több helyen is.
Annyi volt a lényege, h ő nem tehet semmit / nincs felelőssége (!), hiszen az Alaptörvény (!!) szerint a K.E. sérthetetlen (!!).
A felkiáltójelek nélkül ez egy igaznak tűnő állítás, de több okból sem az.
Először is, Ő verte keresztül mindenkin h S.P. legyen.
Az Alaptörvényt is furcsa mód Ő és pajtásai írták, saját szájízük szerint, senkit a közelbe sem engedve, mindezt otthon, a vacsi mellett a kormányzati iPad-en.
A K.E. sérthetetlen? Megnéztem, bizony benne van. Az oké, h valakit hivatalánál fogva ESETLEG nehezebb felelősségre vonni, na de hogy tettétől függetlenül sérthetetlen? Erre nincs magyarázat, csak ha valaki eleve arra készül h éljen vele. Kontrasztként álljon itt az az apróság, h nekünk mezei állampolgároknak szavunk sem lehet, szintén az alaptörvény szerint. Helyesebben lehet, ha nem költségvetési, ill. személyi kérdéseket teszünk fel (Az Állam 8. cikk (3) a/c/e/f/g/j) Az Alaptörvény.

Való igaz, volt ugyan pár renitenskedő egyén kormányoldalon, akik képesek voltak a hivatalos hazugságtengerből legalább derékig kiúszni, de őket majd biztosan helyreteszi a pártgépezet.

Összességében elmondható, h itt volt egy az állam működésétől kissé távol eső, az egyértelmű erkölcsi tartalom nélkül igazából lényegtelen kérdés, azonban a kormányzati reakció eléggé egyértelmű és egysíkú volt. Profánul mondva, végig hazudták az egészet.

Egy ilyen helyzet után azt hinnénk, elindul végre a hasonló, de sokkal inkább húsbavágó igaztalanságok felderítése. És itt a lényeg. SENKI sem kezdett hozzá.
Helyette kaptunk
"Áder vagy Kövér legyen, esetleg a Krisztina?"
"Hol van Gyurcsány dolgozata?"
Mindkettő pontosan azért került elő, h ESZÜNKBE SE JUSSON frissen visszaszerzett erkölcsünket ellenük használni.

"Áder vagy Kövér legyen, esetleg a Krisztina?"
Amíg azon vitatkozunk melyik jelölt mennyire NEM jó, eszünkbe sem jut h akár MI is eldönthetnénk h kit akarunk!
Arról nem beszélve, h mi magyarok jó érzékkel mindig valami ellen hadakozunk. Negatív tulajdonságból pedig nincs hiány a jelöltekben... nesze neked gumicsont. Amíg pedig vitatkozunk h melyik legyen, ráununk és csendben el is hisszük h közülük KELL választani, pedig nem.

"Hol van Gyurcsány dolgozata?" Szintén alap félrevezetés, bűvésztrükk. Külön csel benne, h maga Gyurcsány kapta fel a témát! Ezzel is jelezve, h vannak dolgok amikben a pártok eléggé egyetértenek... Ragadj ki, egy elemet (szakdolgozat) és támadj vele. Tök mindegy, h igazad van-e vagy sem, az se fontos h hova csapsz. Az a lényeg, h látványos legyen és a közönségnek eszébe se jusson a kezedet figyelni.

Emberek! Ennek a korszaknak a lezárása a fejekben kezdődik el.
Ne az legyen a kérdés, h kik jöjjenek helyettük/utánuk. Hanem h milyen értékeket képviseljenek!
Szerintem mindenkinek érték az őszinteség, a tenni akarás, a nyíltság. Ilyen embereket keressetek, ne arcokat és jelszavakat!
És mindig figyeljétek a kezeket...

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.