Ma reggel, miközben a szokásos cigire gyújtottam rá -útban a munkahely felé- , véletlenül megakadt a szemem a doboz hátulján. Ahol ugye az elrettentő példákat szokták sorolni, miért is veszélyes dohányozni.

A mai dobozon ez állt:
"A dohányzás lassíthatja a vér áramlását és impotenciát okozhat!"

Önkéntelenül is elmosolyodtam... az jutott eszembe, hogy az intenzív szex szívrohamot, a túlzott vízfogyasztás pedig halált okozhat. Mégsem riogat velük minket (még) senki!
Első blikkre az abszolút káros dolgok mellett, a hatásokban leginkább az arányok számítanak... millió és egy dolog lehet valamilyen hatással ránk, mégis sokszor az dönt mennyire esünk túlzásba velük kapcsolatban.

Aztán egy komolyabb dolog jutott eszembe.

Mostanság mindenki önmegvalósít, meg célokat, terveket ácsol és köti magát hozzájuk, miközben ezer csövön ömlik az "ige"... "az vagy amit gondolsz", "vonzás törvénye", "gondolkodj pozitívan", "fókuszálj a vágyaidra a nehézségek helyett".

Tegyük fel -a legyek étkezési szokásának analógiáját felhasználva-, hogy mindez valóban így van.

És aztán nézzünk körbe!

"Ne dohányozz, mert...!" "Ne szemetelj, mert...!" "Ne szegd meg a szabályokat, mert...!" Félj, mert a híradóban minden este megnézheted milyen egy rémes hely a világ! Nézd csak mások -akiket nem tudunk, de leginkább nem is akarunk megérteni- miként ártanak, bántanak, kihasználnak ártatlanokat... nap mint nap!

Ha igaz, hogy gondolatainkkal teremtjük meg a szűkebb környezetünket, másokéval együtt pedig a világunkat... nos akkor gond van...
Akkor a sok tiltás, riogatás és figyelmeztetés pont az ellen dolgozik amit áhítunk...
Hiszen, ha igaz ha nem, a veszélyek észrevétlenül is a gondolatainkban vannak, cipeljük őket és befolyásolnak minket...
A gond nem a világban, nem a táblákban és nem is a figyelmeztetésekben van... hanem bennünk.
Minden szabályt valami ellen alkottunk, azzal a céllal, hogy ne kelljen felelősséget, közösséget vállalnunk.
Azért, hogy keretet feszítsen önmagunk és "nemakarom" dolgok közé... de a keretek, tiltások, riogatások már túlnőttek, önmagukat és a rajtuk élősködőket táplálják. Bennünket pedig akadályoznak és elválasztanak egymástól.

Vannak országok, pártok, csoportok és egyének... mások.
Olyanok, akikben ott vannak azok a hibák amik bennünk -hitünk szerint- biztosan nincsenek...
vagy csak kényelmesebb nem tudni róluk... mert akkor felelősségünk sincs...látszólag...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.