Az egyik bejegyzésben nemrég azt feszegettem az egyén szemszögéből, hogy a velünk élő problémák és az ezekre hozott, többé-kevésbé passzoló szabályok igazából belőlünk táplálkoznak. Úgy gondoltam jó ötlet, ha kicsit körbejárom és bemutatom miért is gondolom így.

Szerintem alapvetően két esetben nincs ráhatásunk az eseményekre. Ha nem tudunk róla, vagy ha nem kaptunk jogot rá, hogy változtassunk. Vicces, de mindkettő pontosan az igazság hiánya miatt van így.

És itt kicsit meg is kell állnom, mert igen sokféle "igazság" kavarog a legtöbb ember fejében. Talán szerencsésebb lenne a "valóság" szót használni. Arról van szó, hogy a dolgok mindig egyféleképpen történnek, de mindenki a saját szemszögéből figyeli őket. Ettől azonban nem változik meg a valóság, csupán csak mindenki a szemszögének megfelelő "igazságot" szűri le belőle.

Az említett bejegyzésben már utaltam rá, miért is nem vagyunk kíváncsiak az igazságra/valóságra, ezt most nem elemezném, talán majd egy későbbi bejegyzésben.

Politika!
Ebben csúcsosodik ki csak igazán miről is van szó.
Ahhoz hogy végre egyszer rend legyen, ki kell derülnie az Igazságnak, minden kis igazságnak.
Nem csak azt kellene tudnunk kik voltak ügynökök, hogy kik milyen múlttal mutatkoznak manapság tisztán előttünk, de bizony jogunk lenne tudni KIKhez és MILYEN alapon vándoroltak a "közösből" ingatlanok és vagyonok a rendszerváltás alatt és óta. A jelenlegi megosztottság pontosan azért működik ilyen "jól", mert fél-, negyed- és álinformációk mellett lehetetlen olyan egységes és egyetemes elveket érvényesíteni mint például "ne lopj".
Vagy csak egyáltalán, embereket közös nevezőre hozni számtalan kérdésben.
Erről pedig egyetlen dolgot érdemes tudni.
Azoknak, akik minket jelen pillanatban is (meg)vezetnek eszük ágában sincs igazat mondani, nekünk pedig nincs jogunk őket erre kényszeríteni törvényes keretek között!

Gondoljatok csak bele, bármilyen eldöntendő kérdést könnyűszerrel lehet úgy megfogalmazni, hogy a valódi válaszokat meg sem adhatjuk rá! Azt mondják, képviseleti demokrácia van, ahol az állampolgár az akaratát a pártokon keresztül érvényesítheti. Igaz, de kapargassuk csak meg ezt egy kicsit...

Az első és legfontosabb lehetőségünk a Választás.
Szabadon választhatunk, persze CSAK azokra akiket a PÁRTOK jelölnek!
Ezek a legtöbbször nekünk vadidegen emberek, akikről csak annyit tudunk, amennyit egyik vagy másik párt kijelent, vagy éppen kiderül! Még véletlen sem a teljes igazságot, csak annak kisebb-nagyobb szeletét. És ez még a kisebbik gond velük!
A nagyobbik, hogy az egzisztenciájuk a párttól függ! Nem tőlünk... őket pontosan ugyanaz az elv vezeti, mint az éhbérért dolgozó tömegeket, akik mégsem mernek váltani. Vajon a mi érdekünk, vagy a pártérdek lesz a meghatározó esetükben?!
Már itt borul is a nagy tenni akarás, de azért menjünk tovább.
Pontosan ugyanez a hiba az önkormányzati és úgy általában a teljes államapparátus pártok által delegált tagjaival is. Ezért alakulhat ki olyan "fura" helyzet, amikor a párt megköveteli tagjaitól, hogy neki tetszően szavazzanak. Merne bárki is ellentmondani a főnökének? Főleg ha egyből bírságol...? És ilyen csinovnyikokból egy egész generációt neveltünk már ki a rendszerváltás óta... hasznavehetetlen, termelő vagy akármilyen munkát hírből sem ismerő kolonc tömegek. Ők már nem is emlékezhetnek rá, mi lenne az elv kinevezésük mögött, mert körülöttük mindenki ezt az ipart űzte már amikor odakerültek! És még egyszer... ők azok, akik értünk hivatottak dolgozni!

Milyen szerencse, hogy van ám népszavazás is! Igaz ugyan, hogy személyi és gazdasági kérdésekről ilyet nekünk nem szabad kiírni! Bárki kezdeményezhet bármi egyébről, amit majd a politikusok delegáltjai átnéznek és ha ártalmatlan akkor engedélyeznek.
Sőt, ha az érdekeik úgy kívánják és demokratikusnak akarnak látszani, akkor ők maguk a pártok is kezdeményezhetnek ilyesmit!
Itt is minden értünk van, ugye?!

Sebaj, legalább jogunk van belelátni hogy mire is költik a drága pénzünket!
Persze csak akkor, ha nem húzzák rá hogy titkos! Sőt, ha esetleg a törvény megkövetelné -mint például a képviselői vagyonnyilatkozatokat-, akkor is mindegy mit írnak bele, hiszen úgyis a saját kollégáik döntik el (természetesen titkosan!), hogy mennyiben felel meg a valóságnak. Talán ezért lehet, hogy bár minden politikus gazdagszik, néha 100-1000x-esen megtérülő, gyanús befektetések által, soha még egyet sem sikerült igazán fülön csípni!
A legszebb az egészben, hogy mivel ez egy elég zárt kör, így ők tudnak egymásról és védve a saját érdekeiket hallgatnak is szépen... magukról és mindenki másról is.

Szóval adva van egy a törvények által működő párt, aki önmagát vezeti és egyetlen valódi célja önmaga hatalomban tartása és befolyásának növelése. A legszebb, hogy a törvényeket, amelyek működésüket meghatározzák tulajdonképpen a pártok maguk hozzák! A teljes párttagság jóléte is a párttól magától függ... magyarán MINDENKI a pártért dolgozik! Rémes lenne belegondolni is, ha "véletlen" akadna egy autokrata párt, ahol a párt vezetője határozna meg mindent...!

Ez kicsit olyan, mintha bemennék egy jól menő céghez állásinterjúra, megígérem hogy alkalmas vagyok, majd a próbaidő alatt megírom a saját(!) munkaszerződésemet, benne a kötelező munkaidőmmel, fizetésemmel, a feladataimmal. Szerintetek hány cég működne ilyen feltételek mellett? A Magyarország nevű cég is pontosan ezért olyan amilyen...

És mindez nem is annyira a benne mozgó képviselők hibája. Ahogyan nekünk nincs beleszólásunk semmibe, ugyanúgy az Ő kezük is kötve van a pártjuk, más pártok, pénzes támogatók, közös titkok és persze a törvényes keretek által. A keretekkel van a hiba, azonban akinek joga lenne változtatni, annak nem érdeke. Akinek pedig érdeke lenne, annak nincs joga hozzá!

Persze, nem volt ez mindig így... amikor még a pártok elvek szerint szerveződtek, akkor még volt létjogosultságuk is. De a rendszer eleve rossz, hiszen nem minden elvet képviselnek ugyanannyian. Amint erre rájöttek, rögtön az elveket kezdték el keresni, amivel a tömegeket magukhoz állíthatták. Tanítani való példa erre miként lett a FIatal DEmokraták SZövetségéből előbb Fidesz MPP, majd Fidesz-KDNP.

Egyszer valaki azt találta mondani, hogy
"Reméljük, a demokrácia helyett nem kell új politikai rendszert bevezetni..."

Végül, ha kicsit körbenézünk a világban láthatjuk, minden ilyen politikai felépítésű ország velünk együtt utazik a demokratikus pártrendszer "vonatán", csak mi sokkal gyorsabban robogunk. Mindenütt ott a korrupció, a titkos hatalmi érdekek, a befolyásos üzleti érdekek és az öncélú politizálás... a sor hosszú és mi, egyszerű állampolgárok mindenütt a legvégén ülünk. Szóval, ha valamiben reménykedni lehet, az éppen a jelenlegi rendszer cseréje kellene hogy legyen. Márpedig erre éppen nekünk van a legnagyobb esélyünk, a kiábrándultságunk és a mindennapi kilátástalanságunk okán. Hiszen mindig az lép, akinek már nincs mit veszítenie...

Persze nem úgy, ahogy az idézett úriember reméli... hanem 21. századi módszerekkel.
Hiszen már mindenki sok-sok ponton kapcsolódik a világhoz a technika, a technológia által... ma már bárkit megkérdezhetünk bármiről, szinte azonnal! Nincsen szükség se pártokra, se képviselőkre. Csak szakemberekre, akik éppen az előbbiek miatt nem férnek most oda!
Ma, amikor mindenkiről DVD-nyi információ van szerte a világban (Google, FB, stb...), amikor az Internet a mindennapok része... innen már csak egy kis lépés végre a jóra használni mindezt...szerintem.

De ehhez előbb a saját életünkkel kell megbékélni és szembenézni... csak ezután lehet kinyitni a kapunkat a világra és teret engedni a Valóságnak. Mert amíg mindenki takargatja magát mások elől, addig nagyban is csak annyi Valóságot fogunk látni, mint egymás között kicsiben...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.