Amikor elkezdtem ezt (első és második) a sorozatot, reméltem csak nagyon sokára fogunk eljutni az utolsó részekhez, vagy talán sosem. Részben igazam volt, megtehettem az utolsó rész óta eltelt 2 évben hogy nem veszem fel a fonalat. Megtehettem -mert több írásomat is visszanézve- az abban leírtak ma is állnak. Mondhatnám, papagájnak mégsem jó lenni, de inkább úgy kellene fogalmaznom, hogy a mostanra vak varjúkat nem rémiszti meg a madárijesztő.

Sötétedik... azt mondják az éjszaka a hajnal előtt a legsötétebb, pillantsunk is bele akkor.
Az első részben felhozott gazdasági adatokhoz itt van néhány újabb.
Ugye kormányunk azzal henceg (szóljon aki bele is tudott lapozni!), hogy emelkedik a magyar GDP, a gazdaság jól teljesít. Azonban ez a gazdasági helyzet éppen annyira egészséges, mint egy gépekre kötött magatehetetlen beteg.
A "gépet" itt EU-nak (politikai propagandában Brüsszelnek) hívják.
Részben, mert az EU pénzeket nem lehet akármire kérni, részben pedig ezen beruházások sokszor kifogásolhatóak, meg sem valósulnak, vagy csak nem nekünk.

Azért mindeközben, a közpénzbáróknak jól megy

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.